Őszinte beton, csalfa látványtervek

  • Az eredetileg tervezett határidővel ellentétben már december közepére véget érhetnek a felszíni munkálatok a Ferenciek terén
  • A Váci utca északi és déli részét összekötő gyalogos átkelőt már át is adták
  • A kivitelezés során több tervváltozat is prezentálva lett
  • A BKK középső buszsáv és hozzátartozó peron elhelyezését kezdeményezte
  • Ezen javaslatuk végül nem valósul meg

A Budapest Szíve Program keretén belül lassan ötödik éve tart a belváros közlekedési- és köztérrendszerének átszervezése. Ennek a fejlesztésnek a kellős közepén helyezkedik el a belváros, Budapest, továbbá egész Magyarország kelet-nyugati irányú közlekedési tengelyének egyik csomópontja a Ferenciek tere.

A most megszüntetett autós aluljáró struktúrája egyfajta túlélőként prezentálta éveken keresztül, hogy miként viszonyult a késő-modern, motorizáción alapuló világszemlélet a városműködtetési kérdésekhez. A ‘70-es években kialakított autós és gyalogos aluljárók egy határozott álláspontot képviseltek akkor, miszerint a városon belül közlekedők különböző elosztó struktúrák segítségével kerülnek egymással alá és fölé rendelt viszonyba. Az autós kiemelt szerepet kap, a gyalogos, a kerékpáros és minden egyéb alternatív közlekedő pedig másodrendűként jelenik meg.

Az autós aluljáró az átadás után néhány évvel. Forrás: Fortepan

Ennek megfelelően a Ferenciek tere autós és gyalogos aluljárói - az egyértelmű túlterheltségtől eltekintve - mint közlekedési műtárgyak óraműszerűen látták el feladatukat szétbontásuk pillanatáig. Nem kell közlekedésmérnöknek lennie senkinek ahhoz, hogy bárki beláthassa: egy erősen hierarchizált, bizonyos szereplők kiszorítására berendezett rendszer, a kiváltságosok szempontjából könnyen és konfliktusmentesen működtethető.

Adott közlekedési csoportok városi térből való kiszorítása felett azonban szerencsére eljárt az idő

Így a Ferenciek tere átalakaítása és az autós aluljáró eltűnése nem más, mint elmozdulás egy alapvetően demokratikusabb elveken nyugvó és optimális megoldást kereső köztérszemélet felé, amelyben a város minden használója egyenrangú félként jelenhet meg. Nem véletlen, hogy a Budapest Szíve Program egyik utolsó, ellenben kulcsfontosságú beruházásaként valósul meg a Ferenciek tere átalakítása. Ugyanis amíg az eddigi felújítások, a Főutca projekt I. üteme, vagy a Kiskörút felújítása javarészt lineáris közlekedési rendszerek újragondolásáról és kvázi újraburkolásáról szólt, addig a Ferenciek terén ténylegesen a budapesti közlekedés rendszerváltása zajlik.

A gyermeteg megszólalásaival magát lejárató Tarlós István és a saját kerületét kiárusító Papcsák Ferencet leszámítva, úgy tűnik a város vezetői és üzemeltetői, valamint a tervező szakmérnökök is elhivatottaká váltak abban, hogy a sok, gyakran egymásnak ellentmondó városlakói érdekeket minél kiegyensúlyozottabban tudják kielégíteni, és ami talán fontosabb előrelépés:

Ráismertek, hogy nem csak az autósoknak kedvező intézkedésekkel lehet politikai előnyt kovácsolni.

Ez bár pragmatikusan hangzik, nagyon fontos szerepe lehet egy város fejlődésében. Budapesten a kétezres évek közepéig a városról való gondolkodást és ezenkeresztül a várospolitikai kérdéseket is az autóskultúrához való viszonyulás uralta. Mind a politikai csatározások, mind pedig a közbeszéd az autósok városon belüli közlekedése körül forgott, miközben ez már akkor is annak kudarcát és a dugókat jelentette. Komoly lépés ehhez képest a közlekedés fogalmának kiterjedése, melyben a közösségi közlekedő, a gyalogos, a kerékpáros és elsősorban a helyben lakó is teljes értékű tényező.

Nem véletlen, hogy a felújítás és a tervek változásait élénk figyelem követte. A felújítás során egy középső buszsávval és az azokhoz csatlakozó peronnal, valamint egy kétoldali buszsávval rendelkező tervváltozat is körvonalazódott. A középső buszperon a BKK szakmai javaslatára beadott módosítás eredménye volt mely azonban a kivitelezés közben nem tudott átjutni az engedélyeztetési folyamatokon így elvetésre került. Maradt a jól bevált modell és a két buszvonal a tér két oldalán fog megvalósulni.

A peron nélkül a gyalogos átkelők száma is kevesebb

A BKK kommunikációja szerint a középső peron a jövőbeni Kossuth Lajos utcai villamost készítette volna elő. Ez az állítás azonban csak részben volt igaz, hiszen a villamosvonal fogadószerkezeteit javarészt föld alatt kell megépíteni. Ezek pedig a középső buszperon elvetése ellenére is kiépültek.

Az elvetett buszperon megvalósulása nem a műszaki szempontok miatt lett volna fontos

A Kossuth Lajos utca jelenlegi siralmas állapota évek óta fókusztéma. Éves rendszerességgel merülnek fel újabb és újabb látványtervek, amelyek régi pompájában ábrázolják azt az utcát, amely valaha az egyik legreprezentatívabb vásárló utca volt Budapesten. A középső buszsáv és a hozzácsatlakozó peron azonban betonba öntve tette volna láthatóvá a Főváros és a kerületi önkormányzat elkötelezettségét a változtatásokkal kapcsolatban. Ez lényegesen karakteresebb állítás, mint csinos látványtervek lobogtatása.

latvanytervek villamossal

Apró, azonban kulcsfontosságú lépés lett volna, amelyről már könnyebben lehetett volna elrugaszkodni, mint azokról a fentebb is említett láthatatlan földalatti betonszerkezetekről, amelyek végeredményben a kulcselemei a jövőbeli villamosvonalnak. A középső buszsáv megléte és különösképpen maga a peron egyfajta mediális szerepet töltött volna be a Ferenciek terén belül, mely valós méretben betonba öntve kommunikálta volna a jövőbeli fejlesztés irányát.

Ennek hiányában a Ferenciek tere átalakítása bár kulcsfontosságú, továbbra sem visz közelebb igazából a belváros legnagyobb problémájának a Kossuth Lajos utca szlömösödött állapotának felszámolásához.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;