Lecsapunk, begyűjtünk – interjú a BTM új főigazgatójával

  • Farbaky Péter a Budapesti Történeti Múzeum leendő főigazgatója, januártól ő vezeti az intézményt.
  • A BTM-nek része a Palotában található Vármúzeum, az Aquincumi Múzeum, az óbudai Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, illetve a Budapest Galéria is, amelynek most nyílt új kiállítóhelye a Bálnában, az Új Budapest Galéria.
  • A BTM a régészeti, kutatási és gyűjteménygondozási feladatok mellett felügyeli a köztéri szobrokat is a fővárosban, valamint folyamatosan rendez történeti és képzőművészeti kiállításokat.
  • A Vármúzeumban november 28-án új állandó kiállítás nyílt A királyi palota – A kultúra vára címen, amely a Budavári Palota újkori történelmét mutatja be.
Az egykori Hunyadi-terem oldalfalának rekonstrukciója Benczúr Gyula festményével a BTM főlépcsőházában, a kiállításon. Fotó: Tihanyi-Bakos


hB: Mit csinál a Budapesti Történeti Múzeum?

Farbaky Péter: A múzeumnak egyaránt feladata a város múltjának a feltárása, és jelenlegi életének a dokumentálása. Utóbbira jó példa a Textilgyűjtemény, ahol a kortársra vonatkozó részt kezdték felfejleszteni, így létrejött egy street fashion vonal, amelyből tavaly kiállítás is nyílt Street fashion múzeum – Utcai divat egykor és ma címen. Arra ment ki ez a program, hogy a mai öltözködésnek a darabjait gyűjtse be, muzealizálja. Hasonlóak a céljaink a Kiscelli Múzeum városfotó-gyűjteményének folyamatos bővítésével is.

hB: Minden új házat lefényképeznek?

FP: Így van, továbbá azokat is, amelyekről tudjuk, hogy le fogják bontani. Utóbbiakat nem is csak lefényképezzük: például amikor a Józsefvárosban bontottak néhány éve, akkor oda ki is mentünk, és sok mindent begyűjtöttünk, vasrácsoktól márvány függőfolyosó-darabokig. Sőt, a Várkert Bazárnál is gyűjtögettünk dolgokat, így az egykori Palota egy barokk ajtaját ott szedte össze Rostás Péter kollégám - az ajtó most már az új Palota-kiállítás része.

hB: Tehát ha ma bontásra ítélnek egy épületet, akkor annak az emlékeit begyűjti a BTM. Ez minden kor emlékeire vonatkozik, például megtörtént a tavaly elbontott Finta József tervezte Volga szálló esetében is?

FP: Arról nem tudok, hogy onnan bármit begyűjtöttünk volna, de igen, a mai épületekre ugyanúgy próbálunk lecsapni.

Régi emléket éppúgy gyűjtünk, mint mait – mindenre kell figyelnünk.

Továbbá, jönnek be hagyatékok is: régebbi és most meghalt építészek hagyatékai egyaránt. Ugyanígy folyamatos a képzőművészeti alkotások begyűjtése, vásárlása is. Több kisebb mellett két nagy képzőművészeti kiállítóhelyünk van, a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár templomtere, illetve most nyílt meg a Bálnában a Budapest Galéria új kiállítótere.

hB: A Várkert Bazár felújítása megteremti a Palota és a Dunapart kapcsolatát. Miként készül a BTM arra, hogy a Vármúzeum mellett egy újraéledő közlekedési és turisztikai útvonal fog megjelenni?

FP: Régi adóssága az országnak és a fővárosnak, hogy ezt az Ybl-csodát helyreállítsák. Tudjuk, hogy a tervek szerint mozgójárda lesz, illetve épül egy lift, amely éppen a mi palotakertünkbe hozza fel a látogatókat. Erre reagálnia kell a múzeumnak, hiszen ahogy a Várkert Bazárból feljönnek majd az emberek, mi szeretnénk őket bevonzani. Ezért új bejáratot fogunk nyitni az itt található Királypincéhez, és megújítjuk a hozzá kapcsolódó állandó kiállítást, amely a vár és a Palota középkori emlékeit mutatja be. Április elejére a Várkert Bazár elkészül, addigra mi is szeretnénk megnyitni az új bejáratot.

hB: Úgy tűnik, hogy egyre erősebb politikai akarat van a Budavári Palota szerepének a megváltoztatására – elköltözik a Magyar Nemzeti Galéria, volt szó az Országos Széchényi Könyvtár kiköltöztetéséről is. A BTM elköltözése egyelőre nem merült fel.

FP: Szeretnénk, ha nem kellene innen elköltözni, reménykedünk benne, hogy nem is lesz így.

Arra hivatkozunk, hogy alattunk van a középkori királyi palota, amely szerves része a múzeumnak: maradványainak, helyreállított középkori tereinek és a töredékeknek a nagyközönség számára is látogathatónak kell maradnia.

hB: Tehát a Vármúzeum itt maradna egyedüli múzeumként, miközben tőle távol létrejön egy új múzeumi központ, és oda koncentrálódik valószínűleg mind a kultúrára szánt állami támogatás, mind majd a leendő látogatótömeg is.

FP: Egyrészt, anyagilag minket a főváros finanszíroz, tehát nem állami intézmény vagyunk. Másrészt, nem gondolom, hogy kiesne a Palota mint látványosság: a turista biztos, hogy fel fog jönni a Várba. Sőt, a Várkert Bazár felújítása kapcsán még olyat is hallottam, hogy hajójárat indítását tervezik a Vigadótól. Azonban nyilván sok múlik azon, hogy mit, milyen tartalmat tudunk mutatni. Hiába vagyunk a Palotában, eddig azt hallotta az egyik külföldi a másiktól, de még a hazaiak is, hogy "igen, van bent egy múzeum, de ilyen modern terek vannak, hát nem tudom, hogy érdemes-e bemenni". Hogyha valamit fel tudunk mutatni a Palotáról, akkor érdemes lesz bejönni. A múlt héten nyílt újkori Palota-kiállítás például biztos, hogy vonzani fogja a látogatókat.

Az egykori bálterem és egy onnan származó ülőbútor a kiállításon. Fotó: Tihanyi-Bakos


hB: Milyen jövőkép képzelhető el az épületegyüttessel kapcsolatban? Nagyon sok helyen felvetődik a Palota második világháború előtti állapotának teljes külső rekonstrukciója, illetve részleges belső helyreállítása. Elviekben megalapozott és vállalható ez?

FP: A Palotával bármit csinálni nagyon hosszú távú dolog, és rengeteg pénzbe kerül. A világháború után többek között szerkezetek, födémek is átalakultak. Gyakorlatilag mindent le kéne radírozni: ha csak a tetőidomokat és a kupolát állítanánk vissza, már az is óriási munkát jelentene. Nem tudom, hogy az országnak van-e erre pénze. Másrészt kérdés, hogy tudunk-e mindent? Miről van dokumentum, terv, fotó, film, és mi az, amiről semmi sincs? Harmadrészt, van-e itthon olyan szakrestaurátori tudás, amely ezeket a barokk, 19. századi neorokokó, vagy Hauszmann-féle enteriőröket elő tudná állítani? Ezek mind nagy kérdések.

Valószínűleg sokkal nagyobb feladat, mint amivel ma meg lehetne birkózni.

hB: Ön szerint jött itt létre érték a világháborút követő felújítás során? Van a mai állapotnak olyan része, amelyet egy rekonstrukciós folyamat esetén a BTM-nek meg kéne mentenie?

FP: Bár az fájdalmas, hogy mi helyett, de jött létre érték is a világháború utáni átépítés során – tehát van a mai állapotban olyan, amit meg kéne őrizni. A történetiség követelménye az, hogy egy épületen fel kell mutatni a korábbi periódusokat, a történésznek pedig az a feladata, hogy bemutassa, megismertesse a múltat, hogy mi volt itt. Több kolléga is foglalkozik a Palota múltjával, ez nem tegnapelőtt kezdődött: a BTM végezte a világháború után a középkori királyi palota és környezete feltárását, amely munka jelenleg is tart. Itt mindig is az egyik fő téma volt a Budavári Palota.

buda
A Budavári Palota az 1800-as évektől napjainkig. Vígh András képei alapján gif: Urbanista

Megjegyezném, hogy Bécsben az egykori császári palotával, a Hofburggal kapcsolatban folyamatban van egy sokéves, nagy kutatási program, amelyet az ottani tudományos akadémia vezet. Konferenciákat szerveznek, könyveket adnak ki, alapos kutatások zajlanak nagy eredményekkel. Egy konferenciára minket is meghívtak Rostás Péter kollégámmal, volt előadás több királyi palotáról, előadtak többek közt a berliniek, a csehek is. Ezek alapján könyv készült, amelynek mit tettek a borítójára? Ybl Miklós egy tervét! Ráadásul ez a könyv egész kicsi ahhoz az óriási kötethez képest, amelyet most a 19. századi Hofburgról jelentettek meg. Azonban nem csak a 19. századdal foglalkoznak, hanem munkacsoportokra osztották magukat, van középkori, újkori, legújabbkori stb. csoport. Valami hasonlót kéne itthon is csinálni: rengeteg korabeli terv, fotó és levéltári anyag van.

A tudománynak kell elöl járni, mindent ismerni kell ahhoz, hogy bármit is lehessen mondani.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;