Múzeumi Negyed: pályázat volt, koncepció nincs

  • Nyilvános a Múzeumi Negyed épületeinek elhelyezésére kiírt ötletpályázat eredménye.
  • Ezt alapul véve még idén kiírják az egyes épületekre vonatkozó nemzetközi építészeti tervpályázatot.
  • A jelenlegi tervek szerint 2018-ra kell elkészülnie a projektnek.
  • A beruházás költségét 70 milliárd forintra becsülik, amelyet a Városliget rendezése további 50 milliárd forinttal egészítene ki – mindennek 90%-kát uniós forrásból szeretné fedezni a kormány.
  • A Múzeumi Negyed a tervek szerint az Ötvenhatosok terén épülne fel, és a Magyar Nemzeti Galériát, a Ludwig Múzeumot, a Néprajzi Múzeumot, az Építészeti Múzeumot, a Magyar Fotográfiai Múzeumot és a leendő Magyar Zene Házát vonná magába.

Egybehangzó és summás véleményünk a Múzeumi Negyed jelenlegi koncepciójával kapcsolatban a következő:

Nem, Nem, Soha!

Nem először állunk szemben ilyen léptékű vízóval: elég csak a Millenniumi Városközpont vagy a kormányzati negyed projektekre gondolnunk, de ide sorolható akár a 4-es metró is, mint Demszky Gábor városépítészeti kéznyoma. A mindenkori hatalom szobrok avatásán és utcák átnevezésén túl előszeretettel nyúl a presztízsberuházások eszközéhez is, hogy saját magának betonba öntve állítson emléket. Ha nem jellemezte volna ez Magyarországot a kiegyezés után, és Széchenyi Istvánban vagy épp Andrássy Gyulában nem dolgoztak volna hasonló ambíciók, akkor ma nem kötné össze Pestet és Budát a Lánchíd, nem épült volna ki az Andrássy út, és nem a Kossuth téren állna a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete.

Bár az előző, századfordulós példák is presztízsberuházások, azokat egy gazdagodó, erősödő ország hozta létre, amelyen belül nem voltak olyan mértékű eltolódások Budapest javára, mint ma. A válságnak köszönhetően jelenleg sokkal inkább a kis- és emberléptékű városfejlesztésen, illetve a barnamezős beruházásokon van a hangsúly világszerte. Azaz: használjuk azt, amink van, és már meglévő igényeket elégítsünk ki! Egy múzeumnegyed felépítése 2013-ban még akkor is megkérdőjelezhető, ha megalapozott koncepció áll mögötte. Márpedig hiába tűnhet úgy Berlin és Bécs múzeumnegyedeiben sétálgatva, hogy egy hasonló városrész tervezése pusztán építészeti kérdés, az előképek csalnak: százéves hagyományokra épülő, összetett intézmények és konszenzusos muzeológiai víziók állnak mögöttük. Ez az, amit Budapesten is még az első kapavágás előtt kéne megteremteni.

De volt egy pályázat, és arra az építészek terveztek házakat. Mi alapján terveztek, ha nincs koncepció?

Baán László és Orbán Viktor megtekinti a Korzó Tervezési Stúdió kft. tervét. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd; epiteszforum.hu

A semmi alapján, és ez a terveken is meglátszik. Az ötletpályázat még nem házakra vonatkozott, hanem a Múzeumi Negyed épületeinek elhelyezéséről szólt. Kiírása menekülőútnak nevezhető, hogy ne kelljen a koncepcióról vitázni: ha építészeti kérdésekkel leköthető a közbeszéd, azzal palástolható a koncepció hiánya. A projekt vezetője, Baán László előszeretettel hivatkozik arra, hogy a beruházást az érintett múzeumok jelenlegi állapota indokolja. A Néprajzi Múzeum helyzete a Kúria épületében valóban nem ideális, a jelenleg Kecskeméten működő Magyar Fotográfiai Múzeum számára évek óta igyekeznek egy méltó fővárosi helyszínt találni, az Építészeti Múzeum pedig most épp egy raktárban van.

Ezen intézmények helyzetén valóban érdemes lenne változatni, azonban egyértelmű, hogy ez csak mellékszála a történetnek.

A történet főszereplője ugyanis Baán László, aki nem mellesleg a legtöbb látogatót fogadó Szépművészeti Múzeum igazgatója is. A múzeum épületét már majdnem kibővítették az előző kormány alatt, de jött Orbán Viktor, és az erre félretett EU-s pénzeket átcsoportosította a Várkert Bazár felújítására. Baánnak azonban sikerült megállapodnia az új vezetéssel is, így jött létre a Múzeumi Negyed elképzelése. A kormányzat és Baán egymásratalálása ellenére a szakma egyáltalán nem fogadta el a koncepciót, pontosabban annak hiányát. Például:

  • Kételyeket vet fel a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria 1800-as évek utáni magyar és egyetemes gyűjteményének közös kiállítása, ahogy az sem világos, hogyan illeszkedik majd a Ludwig Múzeum ebbe a képbe;
  • Megkérdőjelezhető a blockbuster fotókiállításokat egyaránt rendező Szépművészeti, Ludwig és Magyar Fotográfiai Múzeumok egymás mellé kerülése – ráadásul negyedik hasonló intézményként még idén megnyílik a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ is;
  • Az Ötvenhatosok terén raktárok létrehozására nincsen elegendő hely, a raktározást az egykori Szabolcs utcai kórház területén oldanák meg, amely azonban több mint egy kilométerre, a Nyugati Pályaudvarhoz vezető síneken túl található.

Ezekre a felvetésekre nincs hivatalos reakció. Hogy az egyes intézmények hogyan fognak műdköni, arról semmit sem lehet tudni – zártkörű munkacsoportok dolgoznak rajta, és a részletek nem nyilvánosak. A raktárak összekötése a múzeumokkal nem volt szempont a most lezajlott ötletpályázatban, ahogy a közlekedés újragondolása sem. A Néprajzi Múzeum tervezett évi 300 000 látogatójához például 176 férőhelyes parkolót társítanak – ilyen arányok mellett már csak az a kérdés, hogy az Ötvenhatosok terei buszparkoló megszűnése után a Baán által remélt évi 1.5 milló látogató kisföldalattival vagy trolival fog-e érkezni?

A példaként hozott Néprajzi Múzeum tervezett látogatószáma azért is figyelemre méltó, mert több mint háromszorosa a jelenleginek: 2012-ben ez a szám 73 000 volt. Baán hasonló léptékű növekedést remél az összes intézménytől, pusztán azért, mert az Ötvenhatosok terén szép, új házakban egymás mellé kerülnek. Ma már azonban közismert urbanisztikai tény, hogy az ilyen presztízsberuházások újszerűsége és csillogása csak pár évig képes felpörgetni a látogatószámokat. Erős alapok nélkül hiába nyitják meg az újabb és újabb Monet és Capa kiállításokat az egyébként valószínűleg óriási fenntartási költségekkel járó épületcsodákban, idővel azt is megunja a nagyközönség, és hamar kongó házakkal találja szemben magát a vízionárius politikus.

Jó-jó, de miért miért ne dolgozhatna ki történetesen Baán egy tisztességes koncepciót?

Baán László Orbán Viktorral beszélget a leendő Múzeumi Negyed helyén. Fotó: mno.hu; Google Utcakép

Azért, mert bár Baán a főszereplő, de nem ő a rendező. Mindennemű múzeumi kérdésnél fontosabb valószínűleg, hogy azokra hivatkozva ki lehessen dobni a Néprajzit a Kossuth térről, és visszaköltözhessen eredeti, szimbolikus helyére a Kúria; hogy ki lehessen dobni a Palotából a Magyar Nemzeti Galériát (és idővel a Széchenyi Könyvtárat), hogy a Várkert Bazár felújítása és a teljes rekonstrukció után beköltözhessen a mindenkori köztársasági elnök; és végül, hogy a köztársasági elnök megüresedett helyét a Sándor-palotában átvehesse a miniszterelnök. Ennek az ára? Elképzelhetetlen mennyiségű pénz, a Városliget tönkretétele és a magyarországi művészeti élet Múzeumi Negyeden kívül eső részének teljes kiszipolyozása.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;